Ezt a projektjavaslatot a YOPA és európai partnereink közösen dolgozták ki, válaszul a helyi ifjúsági szervezetek és ifjúságsegítők növekvő igényeire, hogy támogassák a hátrányos helyzetű fiatalokat (vidéki fiatalok, NEET fiatalok, romák, kisebbségek, munkanélküliek, menekültek, migránsok vagy mindezek egyszerre) abban, hogy a helyi és európai közösségek aktív polgáraivá váljanak, és részt vegyenek saját életük és jövőjük alakításában. Ezért helyi kutatásokat kezdeményeztünk helyi közösségeinkben, és arra ösztönöztük partnereinket, hogy ugyanezt tegyék a fiatalok körében végzett online felmérés, a kollégákkal folytatott fókuszcsoportos megbeszélések és az ifjúságsegítők, ifjúsági vezetők, szociális munkások, tanárok és helyi döntéshozók részvételével tartott hivatalos közösségi rendezvények révén. Összesen közel 3000 fiatal vett részt online felmérésünkben, akik 18 és 29 év közöttiek voltak. Konzorciumunk nevében 30 ifjúságsegítő munkatárs és önkéntes vett részt fókuszcsoportos megbeszéléseinken, és minden partner legalább 1-2 közösségi rendezvényt szervezett, valamint közel 5000 ifjúságsegítő, ifjúsági vezető, szociális munkás, tanár és helyi döntéshozó osztotta meg velünk véleményét és igényeit a projekt céljainak és tartalmának megfogalmazása érdekében. A helyi kutatások eredményeit feltöltöttük közös Dropboxunkba, és a partnerségünk értékelte azokat. Összefoglalóját nagyon röviden: A fiatalok 20%-a már nem hisz a demokratikus folyamatokban, és nem hiszi, hogy a politikusok meghallják a hangját. A fiatalok 40%-a szívesen lenne helyi vagy európai önkéntes, és szívesen tenne valami jót a közösségeiért. Az ifjúságsegítők 30%-a még soha nem hallott a Bizottság európai ifjúsági stratégiájáról. Az ifjúságsegítők 70%-a szeretné az új európai ifjúsági stratégia ifjúsági céljait a célcsoportjaik igényei alapján a helyi ifjúsági munka gyakorlatába átültetni. Az ifjúsági szervezetek 90%-a elengedhetetlennek tartja, hogy megismerkedjen az európai ifjúsági stratégiával, és fejlessze kapacitásait annak érdekében, hogy támogassa célcsoportjait az ifjúsági célok elérésében. Az eredmények alapján meghatároztuk a projekt átfogó célját, például azt, hogy mélyebb ismereteket szerezzünk az új európai ifjúsági stratégiáról, mint az ifjúsági munka 2019 és 2027 közötti fő irányáról helyi és európai szinten. Tapasztalt ifjúságsegítők, oktatók és projektvezetők osztják meg a stratégiával, annak célkitűzéseivel és ifjúsági céljaival kapcsolatos nézeteiket, tapasztalataikat és gyakorlataikat. Eszközök és projektek kitalálása a célcsoportjaik igényei alapján a Stratégia mentén. A projekt célkitűzései a következők voltak: A hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó 32 ifjúsági munkás és ifjúsági vezető képzése, hogy jobban megértsék az új európai ifjúsági stratégia "A fiatalok bevonása, összekapcsolása és szerepvállalása" célkitűzéseit, és hogy jobban megértsék a stratégia fő célkitűzéseit, mint a fiatalok bevonása, összekapcsolása és szerepvállalása, valamint az ifjúsági célokat, mint például: 1. A fiatalok bevonása, összekapcsolása és szerepvállalása, valamint az ifjúsági célokat. Az EU és a fiatalok közötti kapcsolat; 2. A nemek közötti egyenlőség; 3. Befogadó társadalmak; 4. Tájékoztatás és konstruktív párbeszéd; 5. Mentális egészség és jólét; 6. A vidéki fiatalok fejlesztése; 7. Minőségi foglalkoztatás mindenki számára; 8. Minőségi tanulás; 9. Tér és részvétel mindenki számára; 10. Fenntartható zöld Európa; 11. Ifjúsági szervezetek és európai programok. A konzorciumunk tagjaként működő 32 ifjúsági szervezet ifjúsági munkaképességének fejlesztése annak érdekében, hogy a helyi és nemzetközi ifjúsági tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje révén, a stratégia célkitűzései és ifjúsági céljai alapján, a hátrányos helyzetű fiatalok igényeit kielégítő innovatív és kreatív nem formális tanulási módszerekkel javítani tudják ifjúsági munkájuk minőségét, majd felfedezni és feltárni annak kihívásait. Online kiadvány készítése a lehetséges eszközökről és projektekről a Stratégia gyakorlati megvalósítása érdekében, a hátrányos helyzetű fiatalok, például a vidéki fiatalok, a NEET, a romák, a kisebbségek, a munkanélküliek, a menekültek és a migránsok igényei vagy ezek keveréke alapján.