Napjainkban egyre többet halljuk, hogy az informatika a kulcs a jövőhöz. Minden fiatalnak, idősnek, gyermeknek ismernie kell a digitális világot, tudnia kell benne eligazodni. Ez napjainkban egyre inkább igaz. Ez beigazolódott a pandémia alatt is. Már vannak olyan területek, amiket az emberektől átvettek a robotok. Fiataljaink nagy élvezettel újságolták, hogy Győrben a kévázóban robotpincér szolgál ki és egy prágai kirándulás során személyesen is találkozhattunk robotpincérrel. Hallhattuk, hogy Hollandiában tesztelik a robot postásokat, Japánban pedig robot tanárok segítik a valós tanárok munkáját. Milyen nagy hasznát vettük volna ezeknek a robot tanároknak a pandémia idején, amikor minden diák otthonról kellett, hogy tanuljon. Ezen felbuzdulva a fiataljaink úgy döntöttek, hogy szeretnék minél behatóbban tanulmányozni, mit tudnak kihozni jelenleg a robotokból. Hogyan tudják az ember szolgálatába állítani úgy, hogy ne vegye át a gondolkodó ember helyét, hanem valóban segítse annak munkáját. A két ifjúsági cserénk alkalmával arra törekedtünk, hogy olyan robotokat alkossunk, amik képesek az ember életét megkönnyíteni. Így a törökországi cserénk során az Arduino robotok programozásával ismerkedtünk. A célunk az volt, hogy a fiatalok olyan ismeretekre tegyenek szert a robotika és a programozás terén, amelyek Európában nem annyira szokványosak. A csere során nagy kihívást jelentett mind a román, mind a magyar fiatalok számára az Arduino robotok megismeréséhez szükséges elektrotechnikai és fizikai ismeretek hiánya. A 8 napos program során ezt a hiányt próbáltuk csökkenti, úgy, hogy a török fiatalok nemzetközi csoportokat formálva személyesen tanították a román és magyar fiatalokat. A magyar csere során a hangsúly a LEGO EV3 és SPIKE robotok alkalmazhatóságán volt. A résztvevők ezeknek a robotoknak felhasználásával okos (önműködő, önellátó) várost terveztek, ahol a robotok egyrészt védelmi, másrészt pedig kényelmi szolgáltatásokat láttak el a mindennapi élet során. A fiatalok egy hétig dolgoztak a közös projektjükön, és az utolsó napon minden csoport prezentálta az általuk elvégzett feladatokat. Célunk a robotok megismerésén túl az volt, hogy a fiatalok megtanuljanak egymástól tanulni, csapatban dolgozni, felosztani a közös munkát az egyének erősségei szerint, és segíteni egymást a folyamatok során. Az ötletek megvalósítása során megtanultak érvelni, megtanulták a lehetőségeket mérlegelni, és ennek megfelelően projektjüket újra tervezni. A LEGO robotokkal való munka során a legnagyobb kihívást a robotok megtervezése és megépítése jelentette. Nehéz volt funkcionálisan megfelelően működő robotokat építeni. Ezáltal a diákok szembesültek és megtapasztalhatták a robotok és az emberek korlátait, kölcsönösen megosztották egymással tapasztalataikat és gondolataikat. A robotokat a hétköznapi életből vett használati eszközökkel kombinálták a minél nagyobb használhatóság érdekében. Ehhez a munkához minden kreativitásukra szükségük volt. A közös munka során próbáltuk őket érzékenyíteni a környezeti problémák iránt is. Így a Smart City építésénél ezekre a problémákra is próbáltak megoldást keresni (váratlan erdőtüzek detektálása, eloltása robotok alkalmazásával). A projekt során a fiatalok jövőbeli terveiket, elképzeléseiket próbálták megvalósítani, és a virtuális világban szerzett tapasztalataikat a valós életre próbálták meg átültetni. igényüket.