Ahogy arra a projekt címében is utalunk, a célunk elsősorban a résztvevő fiatalok kultúrájának egymás közötti megosztása volt. A partnereink balkán országokból érkeztek, és egy ehhez hasonló tevékenységet már szerveztünk korábban, 2017-ben. Mivel ez rendkívül sikeres volt a visszajelzések alapján, úgy gondoltuk, a friss ismeretek birtokában a projektet megismételjük 2020-ban is. A pályázatunk sikeres elbírálásban részesült, viszont a járványhelyzet miatt a projekt megtartása akkor természetesen lehetetlen lett volna, és bár a következő évben hazánkban már engedékenyebb volt a szabályozás, a partnerekkel egyeztetve arra jutottunk, hogy ismét halasztjuk a projektet, mivel a résztvevők egészségét mindennél fontosabbnak tartjuk - és ekkor még problémás volt egy sok országból érkező nemzetközi csoport érintkeztetése egy többszászfős szórakozó tömeggel is, azt sem szerettük volna, ha mások tőlünk kapják el esetleg a vírust. 2022-ben mind a hatályos szabályozás, mind a partnerek készen álltak a tevékenységre, és a fesztivál is lelkesen várt minket. A projekt során a balkán kultúrával foglalkoztunk, természetesen a balkánról érkező fiatalokkal. Míg a hazai résztvevők a balkán kultúra különböző szegmenseit ismerhették meg, a balkán országokból érkező fiatalok a magyar kultúrában merülhettek el, felfedezve az egymás közötti hasonlóságokat és különbségeket, ideértve a különböző balkán országot kultúráit is - mivel különböző hátterű és érdeklődésű résztvevőink voltak, így mindenki tanulhatott a saját kultúrájáról is. A projektünk helyszíne egy zenei és kulturális fesztivál volt. Itt egyfelől rengeteg fiatalt érhettünk el kevésbé közvetlen módon (nem több napos, felépített foglalkozások keretén belül, mint a projektünk résztvevőit, hanem rövidebb ideig, egy-egy alkalomra), másfelől maga a fesztivál közege remekül illett mind az egyesületünk által korábban használt eszközökhöz, mind a nem formális oktatási módszerekhez. A balkánról érkező fiatalok ráadásul így nem csak néhány hazai fiatalt ismerhettek meg, de egy nagyobb képet is kaphattak a magyar fiatalokról, ráadásul tehették ezt egy befogadó, nyitott közegben, mivel tapasztalatból tudjuk, hogy Waldorfesztre érkező fiatalok alapvetően érdeklődőek az egyéb kultúrák iránt. A projekt során a nem formális oktatási módszerek mellett a művészet, azon belül is a közösségi művészet eszköztárát használtuk, és ebben is igyekeztünk elmélyíteni a résztvevők tudását. Ez a munka nem csak a résztvevőknek, de a partnereknek is fontos volt. Az érintett partnerekkel már több projekten is vizsgáltuk a közösségi művészet módszereit is lehetőségeit az ifjúsági munka területén, ezt a jövőben is folytatni kívánjuk, és jelenleg is együtt dolgozunk egy ilyen tematikájú tréningen.