A projekt egy nagyobb ívű szakmai stratégiai terv részeként indult el. Magyarországon egyedüli intézményként több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a nyitott tanulás terén. Látjuk az előnyöket, a kompetenciákat, a szociális készséget és vitalitást, amit a fiatalok visznek tovább, és ami szembetűnő különbséget mutat a hagyományos oktatásban részesülő gyerekekétől. A közoktatás messze van attól, amire a jövő munkaerőpiacának és társadalmának szüksége van. A gyakran felesleges, adatokon alapuló tananyag túlterheli a tanulókat, irreleváns információkkal telíti őket, az elavult tanítási módszertanok pedig sokszor rombolják szociális készségeiket, szorongást okoznak – ez mind kihatással van a későbbiekben a társadalomban betöltött szerepükre is. Úgy látjuk, hogy a közoktatásban ezeknek a problémáknak a gyors orvoslására nincsen mód. Az informális-nem-formális oktatás lehet az a terület, ahol ezek a módszerek bekerülhetnek a köztudatba, és kiválthatnak egyfajta igényt a változásra. Ebből a konstellációból rajzolódott ki az a szakmai kísérlet, melyben kipróbáljuk, hogy a nyitott tanulási folyamat értelmezhető-e a nemformális ifjúsági munka területén, hogyan reagálnak rá a különböző gazdasági és szociokulturális háttérrel rendelkező célcsoportok, és hogyan fordítható ez az aktív állampolgárság megtapasztalására és gyakorlására. Ennek a kísérletnek az eredményeit párhuzamosan mérjük a jelenlegi projekt nemzetközi kontextusában, valamint egy hazai környezetben lebonyolított KA154-es pályázattal. A projekt konkrét célja az volt, hogy egy kísérleti tanulási környezetet hozzon létre annak tesztelésére, hogy a nyitott tanulási folyamat alapvető módszerei működnek-e informális–nonformális környezetben, különböző kulturális, egzisztenciális és társadalmi háttérrel rendelkező ifjúsági célcsoportok bevonásával, az aktív állampolgárság gyakorlását támogatva. A nyitott tanulás módszertana jó alkalmat ad arra, hogy gyakorlati terepként használja azokat a közösségi fórumokat és témákat, melyek egyben a demokratikus élet fórumai is. A tesztelt módszerek nagymértékben támaszkodtak a digitális átállásra mind elméletben, mind gyakorlatban. A projekt célkitűzéseit a SMART elv szerint állítottuk fel, és kapcsolódnak az E+ céljaihoz. Rövidtávú célként tűztük ki egy kísérleti tanulási környezet kialakítását, amely összhangban van az ifjúsági munka nonformális-informális módszereivel, és egyben lehetőséget ad témái és fórumai révén a fiataloknak a civil társadalmi részvételben. Teret és alkalmat kívántunk biztosítani a készségek gyakorlati fejlesztésére a fiatalokat is foglalkoztató aktuális európai témák felvetése által. Önszabályozott tanulási folyamat generálása volt a célunk: a motiváció növelése, a demokratikus témaválasztás és támogató szellemi légkör biztosítása, az önálló kutatás ösztönzése, a kooperatív munkamegosztás, az egyéni tempó és a csoportérdekek összeegyeztetése és nyitottság az új megoldásokra. Szándékunk volt, hogy lehetőséget biztosítsunk a fiataloknak arra, hogy megtapasztalják az önálló tanulásszervezés alapvető lépéseit, figyelembe véve személyes képességeiket. Az önismeret, az anyagkutatás, a témakidolgozás, a prezentáció és a vitakultúra alapvető módszereinek megismertetése volt a cél. A projekt középtávú céljai szektorális prioritásokhoz igazodtak: megismertetni a fiatalokat a kooperatív technikával és projektmódszerrel, megmutatni nekik az ismeretszerzés nemformális és informális módjait. Célunk volt, hogy egymástól tanuljanak, és egy olyan szociális környezetet teremtsünk, ahol megtapasztalhatják a csapatmunkát és a hatékony együttműködést. Lehetőséget nyújtottunk nemzetközi kapcsolathálózatok kiépítésére, az aktív állampolgárság attitűdjeinek átgondolására és gyakorlására nemzeti és nemzetközi szinten, a digitális technikát is megfelelően alkalmazva hozzá. Célunk volt, hogy a fiatalok társadalmi tőkéje erősödjön, és képesnek érezzék magukat az európai demokratikus életben való aktív részvételre. Hosszútávú célként határoztuk meg, hogy ezzel a projekttel is támogassuk a fiatalokat élethosszig tartó tanulási folyamatukban és abban, hogy részvételük fokozódjon a társadalmi életben. A projekt és a csere amellett, hogy kombinálta az informális-nonformális tanulási elemeket, a páros tanulást, a tapasztalatcserét, a kooperatív technikákat és a projektmódszert, legfontosabb módszertani vezérelvként a nyitott tanulás elemeit alkalmazta végig. A "nyitott tanulás" kifejezést olyan tanulási helyzetek leírására használjuk, amelyekben a tanulók rugalmasan választhatnak a különböző lehetőségek közül az idő, a hely, az oktatási módszerek, a hozzáférési módok és más, a tanulási folyamatokkal kapcsolatos tényezők tekintetében. Az informális-nem formális képzési elemek mellett a végső fókusz a csere alatt a különböző eszközök és módszerek felajánlásán és biztosításán volt, amelyek közül a tanuló egyén, valamint a témán dolgozó csapata demokratikus döntést követően választhatott.